Erre a hétre a baba szinte teljesen belenőtt a valamikor még ráncos bőrébe, amely mostanra puha és sima, mivel a bőr alatti zsírszövet teljesen kialakult. Az arc láthatóan kerekebb, a fej átmérője pedig kb. 90 mm. A kisbaba egyre többet csuklik: ezzel készül a lélegzésre és a külvilágban való életre. Gyermeked már mindent tud, amit egy újszülöttnek tudnia kell! A baba szépen halad lefelé a medencédben. A gyerekek többsége fejjel lefelé helyezkedik el, néhányuk azonban farfekvéses. Ez utóbbi esetben szülés előtt megpróbálják megfordítani a babát.
A méhed mostanra valószínűleg közvetlenül a bordáid alatt található. A 32–34. hét körül orvosod vagy védőnőd megpróbálja a hasad vizsgálatával megállapítani, vajon a magzat hogyan helyezkedik el. A terhesség ideje alatt ez ugyanis többször változhat. A 34–36. héten a gyermek általában beilleszkedik szülés előtti helyére és ott is marad. Észrevetted, hogy a pocakod lejjebb ereszkedett, azaz: leszállt a hasad? Ezáltal valószínűleg könnyebbé vált a légzésed is. Noha könnyebb levegőt venned, mégsem szokatlan, ha levert és ingerlékeny vagy ebben az időszakban. Feltehetően keveset alszol, fáj a hátad, kövérnek érzed magad, kifulladsz már kevés megterheléstől is, ráadásul a szokásosnál jobban izzadsz. Sovány vigasz, de fontos tudnod, hogy mindez teljesen normális. De beszéljünk valami vidámabb dologról! Például arról, honnan lehet tudni, hogy elkezdődött a szülés. Talán már érezted az úgynevezett jóslófájásokat. Ezek nem azonosak a valódi összehúzódásokkal, amelyek szabályosan egymás után jelentkeznek, az idő előrehaladtával pedig egyre erősebbekké válnak. A valódiakat nem lehet kipihenni, nem múlnak el. A szülés kezdetének első jele lehet, ha távozik a nyákdugó, vagyis az a zselészerű massza, amely a méhnyakadat borította az elmúlt kilenc hónapban. Ezután még eltarthat egy ideig, mire kezdetét veszi a szülés – ám innentől kezdve biztosra veheted, hogy elérkezett a nagy nap.