Mikor már egy szélvész kis totyogót felügyelsz otthon, jól teszed, ha gondoskodsz arról, hogy hozzá idomuljon a környezet. Esésből és ütközésből ugyanis lesz jó néhány, hiszen időbe telik, mire megtanul a gyerek járni. Körülbelül olyan nehéz elsajátítani a járás fortélyait, mint egy felnőttnek gördeszkázni vagy snowboardozni tanulni. Időbe telik, elesel párszor, megütöd magad, de nem érdemes feladnod, mert végül nagyon szórakoztató lesz az egész. Jó móka a járás is, emellett pedig remek alkalmat kínál arra, hogy felfedezz olyan dolgokat, amelyekről eddig nem is álmodtad, hogy léteznek. Ez pedig még akkor is így van, ha közben kapaszkodnod kell a bútorokba, hogy állva tudj maradni. Csemetédnek rengeteg gyakorlásra van szüksége, ráadásul több dologra kell koncentrálnia egyszerre. Fontos tudnod, hogy egy kisgyerek egészen hároméves koráig nem áll teljesen biztosan a lábán.
Ahogy telik az idő, furcsamód egyre inkább úgy tűnik, hogy a gyereknek nagyobb szüksége van rád, mint valaha. Egy egyéves azt szeretné, hogy a szülei állandóan ott legyenek, ahol ő. Ideális esetben egész nap a gyerek látótávolságában kellene lenned. Mostanában kezdi megérteni bontakozó személyiségű kisgyermeked, hogy ti bizony két különböző ember vagytok. Mit tehetsz a szorongás ellen? Bújócskázzatok gyakran! Ezáltal megtanulja a gyereked, hogy akkor is ott vagy, ha ő éppen nem lát téged. A játék eloszlathatja az elhagyatottságtól való félelmét. Olvass többet a témáról című cikkünkben!