Bár a várandósság vége felé a legtöbb kismama már alig várja, hogy kibújjon a baba, sokan tapasztalnak félelmet, feszültséget is a szülés közeledtével. Ez teljesen természetes jelenség, amin sokat segíthet, ha megfelelően tájékozódsz arról, hogy mire számíthatsz. A cikkből megismerheted a szülés menetét egészen a vajúdástól a kórházban töltött napokig. Hasznos tudnivalókat és tanácsokat is gyűjtöttünk, hogy minél nyugodtabban, kiegyensúlyozottabban élhesd át ezt a csodálatos eseményt.
Miért fontos a felkészülés a szülésre?
Bár a test önmagától, természetes folyamatként készül fel a szülésre, a lelki felkészülés érdekében érdemes minél több információt szerezni a témában. Azok a kismamák, akik előre megismerik a szülés menetét, általában jobban képesek ellazulni a szülés alatt. Márpedig az ellazulás sokat segíthet abban, hogy minden könnyebben, rendben menjen. Ennek érdekében jó ötlet ellátogatni szülésfelkészítő tanfolyamra is.
Hogyan készül fel a test a szülésre?
Már a szülés megindulása előtt több jele van annak, hogy hamarosan megérkezik a kis jövevény:
● Leszáll a has
● A magzat feje (szabályos fekvés esetén) behelyezkedik a szülőcsatorna irányába
● Távozik a nyákdugó
● Hasmenés is jelentkezhet.
A szülés menete
A szülés világosan elkülöníthető 4 szakaszból áll.
A szülés szakaszai:
A szülés első szakasza a vajúdás. Ilyenkor tágul ki a méhszáj, majd megreped a magzatburok, és elfolyik a magzatvíz. A szakasz időtartama egyénenként eltérő. Első szülésnél általában hosszabb ez a folyamat, míg második vagy többedik szülésnél gyakran rövidebb. Ilyenkor ugyanis már könnyebben tágul a méhszáj.
Maga a vajúdás is két fázisra bontható:
1. Latens fázis
Az első, azaz latens fázisban elkezdődik a méhszáj kitágulása, de még nem jelentkeznek erős fájások. A szakasz akár 24 órát is eltarthat. A legtöbb kismama ezt az időszakot még otthonában tölti.
2. Aktív fázis
Ebben az időszakban a szülési fájások már rendszeresen és egyre gyakrabban jelentkeznek. Megnő a fájások ideje és erőssége is. Mi történik még az aktív fázisban?
● A méhszáj teljesen kitágul, a végére szinte eltűnik;
● A szakasz vége felé általában megreped a magzatburok, és elkezd elfolyni a magzatvíz;
● Jelentkezhet az úgynevezett tágulási vérzés is, ám ez maximum a menstruáció mennyiségével megegyező lehet. Ha élénkpiros, erős vérzést tapasztalsz, azt mindenképpen jelezd a kezelőorvosnak, mert a méhlepény leválását is jelezheti!
Szülési fájdalmak a vajúdás során
A szülési fájdalmakat sokszor összekeverik a jóslófájásokkal. Mi a különbség?
● A jósló fájások már hetekkel a szülés előtt jelentkezhetnek, de nem annyira erősek és nem rendszeresek. Általában enyhülnek is, ha testhelyzetet változtatsz;
● A szülési fájások rendszeresen jelentkeznek, az egész hasra kiterjednek és nem enyhülnek pozíció változásakor. Eleinte 20-25 másodpercig tartanak, majd hosszabbá és intenzívbbé válnak - a tágulási szakasz vége felé már 30-35 másodpercig is eltart egy fájás. Ha úgy érzed, hogy szülési fájdalmakról van szó, kezdd el mérni a gyakoriságukat és hosszúságukat!
A magzatvíz elfolyása
A magzatvíz általában az aktív fázis végén folyik el, ilyenkor már legtöbbször a kórházban van a kismama. Fontos tudni, hogy a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem biztos, hogy egyszerre távozik, erős folyással. Előfordulhat, hogy csak kisebb szivárgást érzékelsz. Hogyan ismerheted fel a magzatvizet?
● A magzatvíz átlátszó vagy halvány rózsaszínes, állaga víz szerű;
● Ha sárgás vagy zöldes a magzatvíz, akkor lehetséges, hogy fertőzés történt vagy magzati széklet található benne.
Néhány esetben előfordul, hogy a magzatburok idő előtt, még a fájások megjelenése előtt elreped, és a magzatvíz elkezd szivárogni. Enyhe szivárgás esetében elegendő felhívni az orvost, de ha erős folyást érzékelsz, akkor azonnal be kell menni a kórházba.
Mikor kell elindulni a kórházba?
A latens fázis vége felé, az aktív fázis elején érdemes elindulni a kórházba. Általánosságban elmondható, hogy az ideális időpont akkor van, amikor a fájások már kb. 10 percenként jelentkeznek. Fontos, hogy nem feltétlenül a fájások intenzitása irányadó, nem mindenkinél jelentkeznek nagyon erős fájások, főleg, ha már szült a kismama.
Akkor is azonnal el kell indulni a kórházba, ha a magzatvíz erősen folyik.
Extra tipp: A kórházi csomagot érdemes két részre bontani. Egy táska kell a szülészetre, egy másik pedig arra az időszakra, amikor már megszületett a baba. A kórházi csomag tartalmáról érdemes megkérdezni a kórházat.
Ki mehet veled a kórházba, ki lehet ott a szülésen?
Ma már a legtöbb kórház engedélyezi, hogy az apuka vagy egy közeli hozzátartozó elkísérjen és veled lehessen a szülés alatt. Erről a kórházban adnak tájékoztatást.
Milyen kórházi vizsgálatok történnek, ha megérkeztél?
A kórházba érkezés végeznek manuális, hüvelyi vizsgálatot. Ilyenkor a szülésznő ellenőrzi, hogy mennyire tágult ki a méhszáj, és megvizsgálja a magzatburok állapotát is. Ezen kívül CTG vizsgálat is történik, amely során figyelik a baba szívverését és a méhösszehúzódásokat. A vizsgálatokat többször is megismételhetik.[2]
Mire számíthatsz a szülőszobán?
Ha mindent rendben találnak, a vajúdás utolsó szakaszát a szülőszobán töltöd majd. Ilyenkor még ehetsz és ihatsz, sőt, ez szükséges is ahhoz, hogy legyen erőd a kitolási szakaszban. Válassz könnyen emészthető, rostban szegény, energiadús ételt.
A szülőszobában a vajúdást elősegítő eszközöket is találsz. Gyakori kellék a fitlabda és a bordásfal, és sokszor veled tarthat a leendő apuka vagy a közeli családtag is. A társas támasz az egyik legfontosabb tényezője a szülésnek. Ha a pár úgy dönt az Édesapa nem lesz jelen a szülésnél, akkor opció lehet közeli családtag, barát vagy dúlai jelenlét megfontolása.
Mikor szükséges beöntés szülés előtt?
Kórházanként változik, hogy alkalmaznak-e beöntést szülés előtt, ott érdemes tájékozódni a témában. A beöntés a rutineljárások közé tartozik, bár az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem feltétlenül ajánlja.
A nyomások hatására szülés közben széklet távozhat, de a a szülésznők fel vannak készülve, így fertőzésveszélytől nem kell tartani.
2. A szülés második szakasza: a kitolási szakasz
Amikor a méhszáj teljesen kitágult, szinte eltűnt, elkezdődik a kitolási szakasz. A fájdalom ebben a szakaszban a legerősebb, és már a tolófájások jelentkeznek, erős nyomási késztetéssel. Ilyenkorra a magzatburok már megrepedt, és távozott a magzatvíz. Ha ez esetleg nem történik meg, akkor a magzatburkot megrepesztik.
A magzat tehát ebben a szakaszban halad végig a szülőcsatornán. Szabályos fekvés esetén először a feje bújik ki, arccal az anyuka feneke felé fordulva. Majd kissé elfordul, és először az egyik, majd a másik váll követi. Amikor ez megtörtént, már túl vagytok a nehezén, a test többi része már könnyedén halad át a szülőcsatornán.
A kismama teendői a kitolási szakaszban
A kitolási szakasz elején kell felvenni a szülési pozíciót. Ma már sok kórházban van lehetőség alternatív szülési pozíció felvételére.
Egyre többen szülnek guggoló vagy térdelő pozícióban, néhány kórházban pedig van lehetőség kádban szülésre.
Fontos a szabad mozgás megteremtése, hiszen a tested tudja/érzi milyen testhelyzetet vegyen fel kitolási szakaszban. Figyelni kell a test jelzéseit, a háton fekvés általában a legkevésbé ideális pozíció.
A fájdalomcsillapítás lehetőségei szülés közben
A szülésre való felkészülés egyik fontos eleme, hogy alaposan megismerd a gyógyszeres fájdalom csillapítási lehetőségeket.
Számos nem farmakológiai módszer áll rendelkezésre (mint pl. a társas támasz), melyek megismerése szintén kulcsfontosságú része a felkészülésnek.
A fájdalom csillapítására több lehetőség is van:
● Gyógyszeres fájdalomcsillapítás: ilyenkor általában injekcióban adnak fájdalomcsillapítót, de ezek hátránya, hogy a vérárammal a lepényen keresztül a babához is eljutnak és csak 2-3 óra alatt bomlanak le;
● Epidurális érzéstelenítés: a gerincvelőbe fecskendeznek injekciót, ez nem okoz altesti érzéstelenséget, csak a kontrakciók érzését veszi el. Mellékhatásai, sőt a jelenlegi tudományos kutatások alapján úgy tűnik hosszútávú hatásai is lehetnek.
Ennek hátránya, hogy a méhösszehúzódások enyhülhetnek, és a kismama nem tud aktívan segíteni a szülés közben;
● Nem gyógyszeres lehetőségek is vannak a fájdalom csillapítására. Sokat segít a helyes szülési légzéstechnika elsajátítása, de a meleg vizes tömlő, vagy a meleg vizes kádban történő szülés is.
Az orvos és a szülésznő feladatai a szülés során
2021 óta törvény szabályozza a szabad orvosválasztást a szülészet területén. Sem szülészorvos, sem szülésznő nem választható. A várandós gondozást végző orvos lehet magán orvos, de ő a szülésnél hivatalosan nem lehet jelen. Erre már csak a magánintézményekben van lehetőség.
Emiatt a szülésre való felkészülés még hangsúlyosabbá vált, illetve a dúlai kísérés (ahol megengedik) is óriási segítség lehet a kismamák számára.
Jó ha tudod, az orvos csak vészhelyzet esetén avatkozik a folyamatba. A szülésznő az, aki végig segít, irányít, és ő jelzi az orvosnak, ha gond van.
Mit csinál a szülésznő?
● Ellenőrzi a magzat haladását a szülőcsatornában;
● Ő gondoskodik a gátvédelemről;
● Segít a megfelelő légzésben és abban is, hogy mikor kell nyomnod,
● Egy jó szülésznő bátorít és támogat lelkileg is.
Mit csinál az orvos?
Az orvosi beavatkozásokat felvilágosítás kell, hogy megelőzze, hiszen fontos, hogy a szülő nő megfelelő informáltság után hozza meg a rá vonatkozó döntéseket.
Az orvos akkor avatkozik be, ha a baba vagy az anya állapota ezt valamiért indokolja. Ő dönthet az oxitocin beadásáról, ha túl hosszú a vajúdás, és a császármetszésről is.
Mennyire gyakori a gátmetszés a szülés közben?
Ma már viszonylag ritkán alkalmaznak gátmetszést szülés közben. Gátmetszésre csak bizonyos esetekben lehet szükség, például ha egyébként átszakadna a gátizom.
A gátsérülés oka nem a fel nem készített gát és nem is a túl nagy baba születése. Oka lehet a nem megfelelő szülési pozíció, illetve az ok nélküli "nyomatás". A szülésznő gondoskodik a gátvédelemről, sokszor olajos masszázs formájában. Amennyiben szeretnéd gátadat masszázzsal felkészíteni gyűjts információt a gátmasszázs helyes technikájáról és az erre a célra megfelelő olajokról. Gátmetszésre csak a legindokoltabb esetben kerül sor.
A születés után
Szakmai irányelv szerint a komplikációmentes szülés után a baba azonnal az anya mellkasára helyezhető és kezdődik az oly fontos aranyóra. a kötődés kialakulása miatt nagyon fontos a bőrkontaktus. A köldökzsinórt legtöbbször még nem vágják el ilyenkor - általában addig várnak, amíg megszűnik benne a vérkeringés. A késleltetett (természetes) köldökellátás, tehát a köldökzsinórban megszűnő keringés utáni átvágás már bevett protokoll. A köldökcsonkra az elvágás után egy köldökcsat kerül.
3. A szülés harmadik szakasza: a lepényi szakasz
A baba megszületése után hamarosan leválik és megszületik a méhlepény, és vele együtt a magzatburok. Ekkor már a fájások viszonylag enyhék, egy tolás általában elegendő. A kórházban mindig ellenőrzik a méhlepény épségét, illetve, hogy maradéktalanul távozott-e.
4. A szülés utolsó szakasza: a megfigyelés
A szülést követő 2 órán keresztül az újdonsült család együtt tölti az aranyórát, fontos szakasza ez a szülővé válás folyamatának. Ilyenkor a szülésznő rendszeresen ránéz a babára, hogy minden rendben van-e, de az anyuka és az újszülött vizsgálatai, mérése, fürdetése csak ezután történik meg. Ilyenkor általában ott lehet a családtag is.
● Az anyukán megvizsgálják a hüvely és a gát állapotát, és ellenőrzik, hogy van-e ellátást igénylő sérülés.
● Az újszülöttön elvégzik az úgynevezett Apgar tesztet, ami 5 életfunkciót vizsgál.
Ha mindent rendben találnak, akkor az újszülöttet mellre helyezik, és megtörténik az első szoptatás. Ilyenkor még csak az úgynevezett előtejet termeli az anya szervezete - ám ebben rengeteg fontos tápanyag, immunanyag található. A megfigyelési idő elteltével az anyuka és a baba átkerül a gyermekágyi részlegre, azaz a kórházi szobába.
Meddig tart a szülés?
Természetes, hogy a leendő szülőket leginkább az izgatja, meddig fog tartani a szülés. Ezt kivétel nélkül mindenki megkérdezi, aki belép a szülőszobába. Az őszinte válasz talán az, hogy legtöbbször tovább, mint azt az ember várná.
A igazság azonban, hogy képtelenség előre megmondani, meddig húzódik a vajúdás.
Az első gyermeküket szülő nők esetében rendszerint 9-15 órába telik, amíg a méhszáj teljesen kitágul (10 cm-nyire). Az első 5 centiméter tart a legtovább.
Ebben a szakaszban kb. 2 órával kalkulálhatsz centiméterenként. A későbbi fázisban a tágulásra elég kevesebb idő is, mivel a tested közben hozzászokott a dolgok rendjéhez.
Nyomás és szülés
A méhszáj kitágulása után következik a kitolási szakasz. Ekkor már a hüvelynek kell tágulnia, hogy a baba áthaladjon rajta. Az erős "nyomatás", illetve a kitolási szakasz indokolatlan gyorsítása felesleges és sérülést okozhat. A kitolási szakaszban is kulcsfontosságú a szülő nő számára legkényelmesebb testhelyzet kiválasztása.
A kitolási szakasz hossza is egyénenként változó.
Mire számíthatsz a kórházi tartózkodás további ideje alatt?
A következő napok a pihenésről és regenerálódásról szólnak majd, és segítenek felkészülni az önálló gondozásra is:
● Segítenek a helyes szoptatási technika elsajátításában;
● Segítenek öszehangolódni a babáddal;
● Elmondják a baba igényeit;
● Megmutatják a gondozás lépéseit.
Ezen kívül különböző vizsgálatokat is végeznek az újszülöttön. Ha mindent rendben találnak, pár nap múlva már mehettek is haza!