Egyelőre nem várhatod el gyermekedtől, hogy másokkal játsszon, legfeljebb azt, hogy mások mellett tegye ezt. 18 hónapos korukban a kicsik még túlságosan önmagukra koncentrálnak ahhoz, hogy jó játszótársak legyenek. De megállás nélkül gyakorolnak!
Barátok, játszótársak, haverok – szeretnénk, ha mindegyikből jutna bőven a gyermekünknek. Egyelőre azonban elég, ha a kicsik képesek szépen játszani egymás mellett. Még nagyon korai elvárni tőlük, hogy barátaik legyenek, sőt: az sem időszerű, hogy képesek legyenek barátkozni – legalábbis úgy, ahogy mi, felnőttek elképzeljük ezt.
Nem jó játszótárs – egyelőre
A kisgyerekek nem úgy barátkoznak, mint az idősebbek vagy akár a felnőttek. Többnyire izgalmasnak és szórakoztatónak találják ugyan, ha más kisgyerekekkel találkoznak – ám hajlamosak először önmagukra gondolni, hiszen saját maguk számára nyilván ők vannak a lista élén. Inkább elvesznek dolgokat ahelyett, hogy odaadnák. A helyes és a helytelen közötti különbség még nem elég világos számukra. A legfontosabb ember a világon „én” vagyok – mindenki más csak utánam következhet.
Az ún. párhuzamos játék a fejlődés jól leírható szakasza.
A közös játékot gyakorolni kell
Előbb-utóbb megtanuljuk, hogyan legyünk barátok és hogyan játsszunk együttműködően – feltéve, hogy van alkalmunk eleget gyakorolni, megosztani egymással a játékokat és belátónak lenni.
Vezesd be tehát gyermekedet a barátkozás rejtelmeibe és ismerkedjetek a közös játékkal kis lépésekben. A legjobb, ha a kicsi egy baráttal kezdi a dolgot. Csinálj kedvet csemetédnek a többszemélyes játékokhoz, ugyanakkor ne várj tőle túl sokat. Maradj a közelben, vigyázz a két gyerek közti békére és maradj semleges. Ne erőltess semmit, így élvezetes marad a játék mindenki számára.
Ismersz olyan játékokat, amelyeket közösen játszhatnak a kicsik? Várjuk ötleteidet!